2007. december 28., péntek

Karácsony

Szenteste Sepsiszentgyörgyön szolgáltam Dóczi Tibor II. éves teol. hallgatóval. Ezután fiataljaink éjjel 3,oo óráig énekekkel keresték fel a gyülekezet azon idősebb vagy beteg tagjait akik az ünnepek alatt nem tudtak imaházba jönni.
Karácsony I. napján de Csernátonba szolgáltam. Délután 2,oo órától temetésünk volt Sepsiszentgyörgyön. id. Barabás Irma testvérnő 82 évesen költözött az Úrhoz. A kápolnánál a Csel. 9,36-42 alapján szóltam a vígasztalás Igéjét, míg a sírnál Veress Bálint testvér a Zsolt 71, 20-21 versei alapján szolgált. Este Kézdivásárhelyen ünnepeltünk a testvérekkel. Dóczi Tibor de Bükszádon este pedig Csíkszeredában szolgált.
Karácsony II. napján de Bükszádon volt áldott alkalmunk. Többen is az innen elszármazottak közül hazajöttek, úgyhogy tele volt a kis imaházunk. Emellett velünk voltak a Mikóújfaluból való testvéreink is, akiket vasárnaponként/ünnepenként mikor Bükszádra megyek, magammal viszek. Nagyon boldogak voltak! Magdika testvérnő örömmel adott hálát, hogy nem kell többé cigaretta füst és ital mellett ünnepeljenek, hanem a szívükben és a családjukban az Úr Jézussal. Megható volt hallani férje Józsi testvér örömteljes és őszinte imáját is. Délbe hazajöttem mivel családommal együtt Vásárhelyi Gizike hívott ebédre ahol nagyon kellemes alkalmat töltöttünk a finom ebéd mellett, abban a szeretetben amit az Úr Jézus hozott erre a földre.
Este Sepsiszentgyörgyön a testvérekkel együtt bontottuk tovább az Istentől kapott nagy "ajándékcsomagot" ami kimondhatatlan de nem kibonthatatlan. Az alkalom végén a gyerekeket ajándékoztuk meg azzal a néhány cipősdobozos csomaggal amit erre az alkalomra még kaptunk.
Dóczi Tibor ezen a napon Csernátonba, Márkosfalván és Kézdivásárhelyen volt.
Csütörtökön János Csaba lp. testvérék meghívására Kovásznára mentünk pihenni egy kicsit. Napközben a PC-met takarítottuk, míg a finom és gazdag ebéd után szánkózni mentünk a volt diktátor (Nicolae Ceausescu) vadászháza mellé. Nagyon örültem, hogy a feleségem is ott lehetett. Alig tudtam hinni a szememnek, milyen jól érezte magát a friss levegőn. A gyerekekkel való szánkózást is nagyon élvezte. Még havazódni is volt kedve...!!! Hála az Úrnak!

Feleségem és ... a férfiak hógolyózását "szervezik"

Pénteken du tartottuk meg a már hagyománnyá vált karácsonyi szeretetvendégséget, Mikóújfaluban és a Bükszádon levő romáknál ahol gyümölcsöt (narancsot és banánt), multivitamint és C vitamint, finom kalácsot, egy egy tábla csokit és egy csomag csokis kekszet kapott minden jelenlevő.
Áldja meg az Úr mind a két helyen az elkezdett missziómunkát.

Mikóújfaluba a Lukács családnál

Bükszádon a gáboroknál

2007. december 22., szombat

Csütörtök este a sepsiszentgyörgyi bibliatanúlmány után megbeszélésünk volt a gyülekezet szolgálattevőivel. Néhány fontos dolgot kellett megbeszéljünk.
Pénteken elkészült az ünnepi ÚTJELZŐ száma is. Remélem nemsoká olvasható lesz a neten is.
Este nagyon jó ifi alkalmunk volt Csernátonba. Kérlek imádkozzatok az ott élő fiatalokért. Öröm számomra, hogy 4 kívülről való fiatal jár az utóbbi időben ifjusági alkalmakra és a szerda esti bibliaórára. Ugyanakkor aggódok azokért akik ez idő óta már többre kellett volna jussanak.
Ma szombaton készültem az ünnepi igehírdetésekkel. Este 6,oo órától az örkőn (roma negyed a város peremén) voltunk néhány fiatallal akik egy bábszindarabot adtak elő ami után az És. 9, 1-7 alapján a sötétségben járók világosságáról beszéltem. Imádkozzatok az ott elkezdett munkáért és azokért akik ebben a munkában fáradoznak: a gyermekek közötti munkáért Barabás Emőke, a felnőttek között végzett munkáért Ivánitzki Efraim (gyülekezetünk elöljárója) felelnek.
Advent utolsó vasárnapjára adjon az Úr sok áldást és kellő üzenetet mindenkinek.

2007. december 20., csütörtök

Újból együtt a család

Kedden nagy örömünkre haza hoztam a feleségemet. Belépve a lakásba hálát adtunk a gyógyulásért és továbbra is az Úr kezébe tettük életét és legyengült idegrendszerét. Izráel népének Márába azt mondta Isten: Én az Úr vagyok a te gyógyítód! Ezek után Élimbe érkeztek ahol 12 forrás és 70 pálmafa várt reájuk. (2Móz. 15,26-27) Eszembe juttatta ez az élet fáját aminek levelei a pogányok gyógyítására valók. (Jel. 22,2) Tudom, hogy az Úr tartogat még megfáradt gyermekeinek oázisokat és van balzsamolaj és orvos Gileádban. (Jer. 8,22) Aki erről többet is szeretne tudni, az itt többet is megtudhat. Felejthetetlen marad számunkra az, hogy a gyülekezetből két család is finom ebéddel lepett meg bennünket. Az Úr áldja meg őket! Újból megértettem, hogy szeretetet akkor kapok, ha a maga idejében én is kész vagyok azt megosztani másokkal.
Kora délután Mikóújfaluban majd később Bükszádon volt áldott együttlétünk. Mindkét helyen az Úr jelenlétét tapasztaltuk és hálát adtunk azért, hogy Ő odafigyel azokra akik Őt várják, és könyörögtünk az előttünk álló ünnepekért és újabb megtérőkért.
Szerdán délelőtt a számlákat (villanyáram, gáz) fizettem ki, majd du és este Márkosfalván, Kézdin és Csernátonba csodáltuk Isten bocsánatának értékét, eredményét, célját és jutalmát.
Megbeszéltük az előttünk álló alkalmak összejöveteleinek időpontját és imádkoztunk ezért. Az ünnepekre legátust is kap(t)unk Dóczi Tibor teol. hallg. személyében, akit örömmel várunk és hallgatunk majd meg. Az Úr őt is áldja meg mindazokkal együtt, akik igét kell hirdessünk az ünnepek alatt. Kívánok Isten elé állni most is az üzenetért. Tudom, hogy Ő a megszokottá vált és a gyermekek előtt is közismert születési történetből tud frisset és újat adni népe számára, akik éhezik és szomjúhozzak az igazságot. Azért imádkozom, hogy ne elégedjek meg soha felszínes dolgokkal.
Ma csütörtökön és holnap el szeretném készíteni az említett újságot, hogy akik eljönnek gyülekezeteinkbe kézbe kaphassák és olvashassák úgy hagyományos mint digitális módban is a legutóbbi blogban említett ifjúsági weboldalon.

2007. december 17., hétfő

Vasárnap délelőtt kisebbik fiammal Jonatánnal Bükszádon egy rendhagyó istentiszteleten vettünk részt, ugyanis két házaspárért imádkoztunk. Lukács József és Magdolna (az elmúlt vasárnap merítkeztek alá) megvoltak ugyan esküdve polgárilag de egyházilag nem. Gábor Gizella (szintén a múlt vasárnap merítkezett be) és férje Rupi 17 éve éltek élettársi viszonyban, de két hete hivatalosan is házasok lettek. Ezen a délelőttön az Istennel és a házastárssal való szövetség szükségességéről és azok áldásairól beszéltem, miután Jankó György diakónus testvérrel megkérdeztük őket, és azért imádkoztunk, hogy Isten alapozza újra és áldja meg (további) házasságukat. Nagyon boldogok voltak. Rupi azt mondta: Nekem ez hiányzott! Most már boldogabbak fogunk lenni mint eddig voltunk. Segítse az Úr őket!
Délután Csíkszeredában szolgáltam és az alkalom után úrvacsorához is járúltunk. Mire az eggyüttlétnek vége lett, keményen elkezdett havazni, úgyhogy csak lépésben több mint 1,5 óra alatt értem haza a havas út miatt, amit még ekkor nem takarítottak.
Vasárnap ebédre az egész család Colceag Eunikáék voltunk hivatalosak, akik nagy szeretettel vendégelték meg Sámuelt és Esztert mivel Jonatánnal mi nem voltunk itthon. Este pedig Ivánitzki Efraimék hívtak vacsorára, ahol velük együtt adtunk hálát a finom falatokért. Nagyon kedvesek és figyelmesek voltak a testvérek. Az Úr áldja meg őket!
Ezután olyan 22,3o körül még bementem a kórházba a feleségemhez akivel nagyon jót beszélgettünk. Isten meghallgatta imádságunkat és imádságaitokat és ha Ő is akarja, holnap haza hozom a kórházból. Hogy ez idő alatt mit végzett el az Úr szívében, gondolom a közeljövőbe majd leirja a blogjába.
Ritkán tapasztaltam ennyire kézzelfoghatóan, milyen sokat jelentenek az érettünk mondott imák. Annyira nagy bátorítást és biztatást jelentett amikor nemcsak érdeklődtek egészségi állapota felől, hanem elmondták, hogy imádkoznak érettünk. Minden imádkozót áldjon és jutalmazzon meg az Úr!
Ma hétfőn elmaradt leveleimet írtam meg és nekikezdtem a gyülekezeti újságunk "ÚTJELZŐ" decemberi száma szerkesztésének, ami ha kész lesz, az ifjúságunk honlapján digitális formában is (az előbbi számokkal együtt) olvasható lesz: http://sepsifi.extra.hu/

2007. december 15., szombat

Ma délelőtt a feleségem egy kicsit rám ijesztett. Az történt ugyanis, hogy reggel többször is hívtam mobilon és nem válaszolt. Megvallom őszintén egy kicsit aggódtam. Ezt még fokozta az is, hogy úgy 10,oo óra körül egyik kedves ismerősünk is felhívott Nagybányáról aki ijedten kérdezte, hogy mi a probléma és miért nem veszi fel Jutka a telefont...?! Erre még nyugtalanabb lettem és felfutottam hozzá, hogy lássam mit csinál. És képzeljétek el, hogy ő nagy nyugodtan és békésen aludt... !?! A mobilja le volt merülve és éppen töltötte, ami ilyenkor nem cseng. Hála az Úrnak, hogy jobban van. Később a gyerekekkel együtt meglátogattuk, ebédet is készítettünk és vittünk neki; egy kis hazait.
Ha az Úr is akarja és nem lesz rosszabbul, kedden haza engedik. Már nagyon hiányzik a gyerekeknek is...
A tegnapi és a mai napom, nagyrészt a vasárnapi napra való készüléssel és házi munkával telt. Ma reggel nagyon megérintette a szívemet az ige vezérgondolata: Másként éljen az, aki az Úré! Szeretnék méginkább az Úr tetszésére élni családommal együtt. Ebben kérem az Úr segítségét!

2007. december 13., csütörtök

Az Úrnak minden útja kegyelem ...

Többek kérésére, a következőkben röviden beszámolok feleségem egészségi állapotáról is.
A tegnap délbe azzal váltunk el feleségemtől, hogy pénteken engedik haza. Nagyon örültem mert már nagyon hiányzik itthonról. Mikor a Táborba levő gyűlésnek vége lett, felhívott egy kedves testvérnő a gyülekezetből aki éppen látogatóba volt feleségemnél, hogy siessek haza mert Jutka megint nagyon rosszul van. Újabb krizise volt. Még ott volt az orvosnő is, úgyhogy ő is szemtanuja lehetett. Miután megvizsgálta azt mondta, szó sem lehet róla, hogy pénteken hazaengedje. Este mikor hazaértem, bementem hozzá aminek nagyon megörült. Jót beszélgettünk és imádkoztunk együtt amiben letettük terheinket, kisértéseinket, gondjainkat és feleségem testét lelkét egyaránt az Úr kezébe.
Ma reggel elég rosz közérzettel ébredtem. Mindemellett egész nap a Zsolt 25, 10 verse foglalkoztatott és motoszkált a szívembe és a gondolatomba: Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak akik szövetségét és bizonyságait megtartják. Hálát adtam Istennek azért, hogy ez az ige ma is és a mi helyzetünkre is aktuális. Az Úr megértette velem, hogy ez az út amin most vezet, kegyelmet tartogat számunkra. Még nem látom világosan, hogy pontosan mit, de hittel rááltam erre az igére és megnyugodtam lelkemben. Tudom, hogy az én feladatom örömmel engedelmeskedni az Úrnak és megtartani mindazt amit fogadtam neki.
Kellemesen meglepett és hálát adtam az Úrnak, mikor tudomásomra jutott, hogy nemcsak az ország más tájain lakó, hanem a határon és a tengeren túl élő hittestvéreink közül is mennyien imádkoznak érettünk. Az Úr áldjon meg titeket és köszönjük, hogy gondoltok reánk!!!!
Ma este a biblióra előtt nagy hóvihar volt nállunk annyira, hogy több mint 2 órán át az elektromos áramszolgáltatás is szünetelt. Az adventi koszorún levő gyertyák ma este nagyon jó szolgálatot tettek. Ennek segítségével gyertyafényes hangulatban tartottuk meg a bibliatanulmányt, amire a kellemetlen időjárás ellenére reménységemen felül jöttek el a testvérek. Többek között a világosság Atyjáért adtunk hálát aki szivünkbe is világosságot gyújtott és ennek következtében nem kell a sötétben járjunk. Dicsőség Istennek ezért!

2007. december 12., szerda

Az utóbbi napokban nemcsak az édesapa hanem (részben) az édesanya szerepét is igyekeztem betölteni, Hogy ez mennyire sikerült, azt a gyermekeim tudnák igazából megmondani... ?! Igyekszem jobban odafigyelni rájuk, többet lenni velük és mindent megtenni ami tőlem telik, hogy kevésbbé érezzék édesanyjuk hiányát. Ugyanakkor arra jöttem reá, hogy bármennyire is szeretném ezt, ez lehetetlen. Nemcsak nekem, de nekik is pótolhatatlan a feleségem.
Keddi délelőtt betegeket látogattam. Négy személynek ezek közül úrvacsorát is vittem mivel nem tudnak eljönni az alkalmakra. Jó volt velük együtt imádkozni és megosztani velük az igéből nyert áldásokat. Mindegyik helyen be kellett számoljak a vasárnapi bemerítés áldásairól amit örömmel köszöntünk meg mennyei Atyánknak. Délután gyermekeimmel meglátogattam feleségemet aki egy kicsit jobban van, majd 5,oo órától Sámuel fiamat mentünk el meghallgatni akinek audiciója volt. Nagyon jól esett neki de nekünk is, hogy elmehettünk.


Ma szerdán sikerült beszéljek a feleségemet kezelő orvosnővel aki elmondta, hogy a szívének nincs különösebb baja, hanem le van gyengülve az idegrendszere, nagyon leesett a kálcium szintje, ami szívritmus zavart és pánikbetegséget váltott ki nála. A kezelésnek amit kap kb. egy hét múlva már kell érződjön a hatása. Jobban kell majd vigyázzon magára (és mi is reá) különösen a stresszes helyzeteket kell a jövőben kerülje. Köszönöm mindazok imádságát akik ebben a nem könnyű időszakban mellettünk voltatok. Az Úr áldjon meg érte titeket.
Most a Hargita Táborba indulok egy megbeszélésre a Mk tanácsával és az Alege Viata missziós szervezet vezetőivel. Imádkozzatok érettünk.

2007. december 10., hétfő

Baptizálás Sepsiszentgyörgyön

Gyönyörű téli reggelre virradtunk dec. 9-én. Már 9,oo órakor kezdtek érkezni azok akik az üdvösség ruháját magukra vették, hogy felöltözzék az ezt jelképező fehér ruhát is engedelmeskedve a bemerítés parancsának. (Napra pontosan 6 hónappal ezelőtt jún 9-én mozdúlt meg utoljára a víz a Sepsiszentgyörgyi imaházban amikor 4 személy tett vallást a Jézus Krsiztusban nyert élő hitéről.) Zsúfolásig megtelt a terem a körzet és a Mk-hez tartozó gyülekezetekből érkezett testvérekkel, hozzátartozókkal.
Imára Kui Bálint testvér (Csíkszereda) buzdította a gyülekezetet a Kol 1,12-14 alapján. Hálát adtunk a 11 fehérruhásért, a bűnbocsánat áldásáért, az életükben történt szabadulásért, a szentek örökségében való részvételért és azért a világosságért amiben járhatunk . Ugyanakkor imádkoztunk azért a 2 személyért akiknek a helyük üresen maradt és nem lehettek itt bár ők szerették volna. Az a vágyunk, hogy a menyből egyik se hiányozzon és a következő alkalmon ők is örömmel legyenek készen az igének engedelmeskedni ha ezért olykor szenvedni is kell.
János Csaba vendéglp. (Kovászna) a Csel 26, 27-29 verseit olvasta fel. Testvérünk a bemerítkezendők élő bizonyságtátele után először a "majdnem" keresztyénekről majd az igazi keresztyénség feltételeiről beszélt.
A bemerítés után a kézrátétellel való imádságban Jankó György és Cséki Barna diakónusokkal együtt kértük az új tagok életére mennyei Atyánk áldását.


A képen láthatók balról jobbra:
Első sor Akácsos Zsuzsa (Sepsiszentgyörgy), Ferencz Adél (Csíkszereda), Rádúly Orsolya (Csernáton), Lukács Noémi (Mikóújfalu)
Második sor Gábor Gizella (Sepsibükszád), Sibianu Annamária (Bölön), Kónya Emese (Barót)
Harmadik sor Kiss Zoltán lp., Lukács Magdolna és Lukács József (Mikóújfalu), Egri Rozália és Egri Béla (Kézdivásárhely), János Csaba lp.
Mindenegyes személynek nagyon örültem. Külön hálás a szívem a mikóujfalusi misszió első kévéiért és azért, hogy a Lukács család mindhárom tagja (apa, anya és lányuk) Jézus Krisztus megváltott gyermekeként állhattak fehér ruhába akiket Isten nehéz kötelékekből szabadított meg és most bizonyságtételük szerint öröm és békesség van nemcsak a szívükben de a családjukban is. Imádkozzatok érettük mivel a faluban ők az első evangéliumi hívők.
Hála van szívemben a bükszádi gáborok között való megmozdúlásért is akik közül többen is döntöttek Jézus Krisztus mellett az elmúlt esztendőben. Egyelőre ez az egy személy vállalta, hogy megtéréséről azzal is kész bizonyságot tenni, hogy eddigi élettársával házasságot is köt. Az Úr áldja meg a romák között végzett munkát is.


Déluán 4,oo órától folytattuk ünneplésünket aminek az első felében igei köszöntéseket halhattunk több testvér részéről, majd János Csaba lp. az 1Móz 39,1-5; 19-23 alapján a szenvedések között való kitartásról beszélt. Az alkalom második felében úrvacsorához járúltak az újonnan bemerítettek a gyülekezettel együtt. Kívánságom az, hogy az Úr áldja és tartsa meg őket, adjon nekik sok erőt a mellette való kitartásban és tegye őket hűséges bizonyságtevőkké.
Tudom, hogy ezen a napon Isten többek szívét is megérintette és mivel Isten igéje olyan mint a gabonamag, hiszem ki fog hajtani, meg fog nőni és gyümölcsöt fog teremni az Ő dicsőségére.
Remélem, hogy a januári Szeretet lapban majd bővebb beszámolót olvashattok erről a napról.
Köszönöm mindazok imádságát akik gondoltak ránk és velünk együtt könyörögtek e napért, a bemerítkezendőkért és a székelyföldi gyülekezetekért, misszióért. Külön köszönöm az aradi Kiss család imádságait és bátorítását.

U.I. Örömömet ugyan nem csorbította, de különösen a délelőtt alkalmával többször is eszembe jutott kedves feleségem, akit szombat este a héten már másodjára kellett a sürgőségi ügyeletre vinnem a kb. egy hete többször is előfordúló erős szívritmus zavar és a velejáró problémák miatt. Ez alkalommal mentő vitte a megyei kórház szívosztályára. Miután vasárnap reggelig megfigyelés alatt volt, a szívorvosnő beutalta, hogy kivizsgálják mi okozza az egyre gyakrabban ismétlődő elég súlyos rosszullétet. A déli órában János Csaba testvéremmel és feleségével és öcsémmel Kiss Józsival meglátogattuk aminek ő nagyon örült. Este a gyerekekkel is bementünk hozzá ami szintén gyógyít hatással volt reá.
Köszönöm az érette mondott imákat amire a továbbiakban is igen nagy szükségünk van. Ha esetleg valaki szeretne vele személyesen is beszélni elérheti a 0749 271472 baptifon számon.

2007. december 8., szombat

Reményteljes várakozás

Péntek este Csernátonban 7,oo órától meghallgattuk Rádúly Orsolya bizonyságtételét és megkérdeztük őt hitbeli meggyőződéséről. Tíz éve, hogy megtért de bemerítésével kapcsolatosan mind várt valami különleges jelre, ami meggyőzze őt arról, hogy ezt meg kell tegye. Végül megértette, hogy ez a megtért ember számára egyszerűen engedelmesség kérdése. Az Úr tartsa meg és adjon életében előrehaladást, növekedést.
A felvétel után ifjúsági alkalmat tartottunk amin 14-en voltunk jelen. Eleven beszélgetéssel kezdődött az alkalom, amikor több kérdést is megbeszélhettünk együtt nyitott légkörben, majd a hivő élet indulásáról, az Úr útján való előbbre jutásról illetve gyarapodásról beszélgettünk aminek feltétele: Isten teljesjogú tulajdonává lenni. Az alkalom végén többen is imádkoztak a vasárnapi bemerítésért is.
Ma reggel Kónya József és felesége Emese látogattak meg minket Barótról. Emese már régebb döntött Jézus Krisztus mellett. Szept. 9-én a Hargitán tartott hálaadó napon leánya Noémi bemerítése alkalmával ő is megértette ennek fontosságát és eldöntötte, hogy bemerítkezik és engedelmeskedni fog Jézus ezen parancsának is. Az elmúlt vasárnap a baróti gyülekezet fel is vette és holnap itt Sepsiszentgyörgyön fog bemerítkezni. Jól esett hallani megtéréséről való bizonyságtételét amiben elmondta, hogyan várt rá az Úr és miként munkálta Isten a szívében azt, hogy mindent kész legyen kiengedni kezéből amihez ragaszkodni próbált volna. Úgy férje mint az ő örömkönnyei számomra sokkal többet jelentettek, mint amit a rövid idő alatt el tudtak volna mondani. A bemerítéssel kapcsolatos megbeszélnivalók után imádkoztunk a vasárnapi napért majd fiúgyermekük, szülei és testvérei megtéréséért is. Az Úr hallgassa meg imádságainkat.
Újból kérlek titeket, hogy imádkozzatok feleségemért, akit az éjjel be kellett vigyek a sürgőségire mivel megint nagyon rosszul volt. Egy üveg perfuzió után jobban lett és haza jöttünk. Köszönöm, hogy tettétek és tenni fogjátok ezt továbbra is.

2007. december 7., péntek

Adventi hétköznapok

Hála Istennek a feleségem jobban van. Megkapták a magas vérnyomás és pulzus okát. A gyógyszerek mellett hétfőtől fizioterápiás kezelést is kell kapjon, mivel a nyakcsigolyáiban erős porckopás van.
Örvendek, hogy Székelyföldre új missziómunkás költözik Novák Zsolt testvérem személyében. Az Úr áldja meg családjával együtt és használja úgy a magvetés mint az aratás munkájában. Remélem, hogy hamarosan találkozhatok is majd vele és családjával.
Annak viszont székelyföldi szemszögből nézve nem igazán tudok örülni, hogy néhány hónap leforgása alatt második lp. társunk köszön el a Mk-ből. id. Veress Ernő tv. a legutóbbi gyűlésen mintha csak hangosan gondolkozott volna ezt mondta: Nem tudom ki lesz a következő aki itt hagy minket...?!
Az ad békességet, hogy ezt a vezettetést testvéreim az Úrtól vették. Isten használja és áldja meg őket ott ahol Ő munkát bízott rájuk.
Milyen csodálatos, hogy az örökkévaló és végtelen Isten vezethetővé formálja és teszi az ő gyermekeit és világosan tudtul adja akaratát azoknak, akik erre igényt tartanak. Ugyanakkor engem a múltban is, és most is az vigasztal és erősít, hogy Istené a felettem való rendelkezés joga, vagyis Ő dönti el mit tegyek adott esetben. Ezt pedig, mint Isten szolgája vagy elfogadom (pl. Pál) vagy elutasítom (pl. Jónás).
Szeretnék Ő reá figyelni és neki engedelmeskedni minden körülmények között, akkor is ha döntései nem mindig a legkellemesebbek számomra, mert tudom, hogy nekem minden esetben az a legjobb amit Ő akar. Ebben nyugszik meg a szívem és a lelkem, ebben van békességem. Óh Uram, segíts megértenem minden dologban életemre vonatkozó akaratodat!
Az elmúlt napokban több dolog is lefoglalt.
Szerdán külön imádkoztam vértestvéreimért és családjukért. Édesanyám halála után úgy döntöttünk, hogy minden hónap 5-én találkozunk az Úr előtt és imádkozunk egymásért. Jólesik gondolnom azokra akik kétszeresen is a testvéreim. Az Úr áldja meg őket és őrizzen meg bennünket minden gonosztól.
Emellett úgy testben mint lélekben is készülünk a vasárnapi bemerítésre.
Csütörtök este a bibliaóra után itt Sepsiszentgyörgyön felvettük bemerítésre Akácsos Zsuzsát, aki szép bizonyságot tett megtéréséről és ügyesen felelt a feltett kérdésekre.
Péntek este csernátonba leszek ahol szintén egy fiatal leányt hallgatunk meg megtéréséről és hitéről, mivel ő is kérte felvételét a bemerítésre.
Kérlek imádkozzatok értünk; a vasárnapi alkalomért, János Csaba lp. testvér igeszolgálatáért, a bemerítkezendőkért, hozzátartozóikért, vendégeinkért, minden szolgálatért és különösen azért, hogy Isten igéje érintsen meg sokakat megtérésre, megújulásra. Ámen!

2007. december 4., kedd

Péntek reggel gyönyörüen havazott a Hargitán. Hamarosan fehérbe öltözött a Tábor.


Péntek délután 4,oo órától megtartottuk a Tábor Vezetőségi gyülést melyen mindenki jelen volt.

A vacsora után Kövendi Leventével beszélgettünk sorsáról, jövőjéről, családjáról.
Szombaton reggel 10,oo órától volt megtartva a SzMk évvégi konferenciája. A dr. Kovács József a RMBGySz titkár testvér előadása és a beszámolók után a vezetőség megüresedett helyére választottak a küldöttek két testvért. A Mk vezetősőgőbe Borzási Gyula és ifj. Veress Ernő lettek beválasztva: Borzási Gyula elnöki míg ifj. Veress Ernő alelnoki megbízást kapott a következő időre. Az Úr áldja meg őket a többi testvérekkel együtt. Felemelő érzés volt az újonnan illetve az egy éve megválasztott vezetőkért mondott imádság.

Vasárnap de Brassóba szolgáltam és osztottam úrvacsorát, ahova családom egy része is elkísért. Du Csernátonba míg este itthon Sepsiszentgyörgyön szolgáltam az előirt igéből.
Hétfőn igyekeztem (volna) egy kicsit pihenni ami nem nagyon sikerül az utóbbi időben.
Kedden du Bükszádon a gyülekezettel öt személyt vettünk fel bemerítésre akik közül négy személy Mikóújfaluból egy pedig Bükszádról való. Imádkozzatok az egyik mikóújfalui és bölöni testvérnőért (Ilyés Éva és Kósa Veronika) akiket a gyülekezetek felvettek és nagyon szeretnének bemerítkezni de rajtuk kivül álló akadályaik vannak.
Mire haza jöttem a feleségemet ágyban találtam. Már az éjjel elég rosszul pihent (én is) de ma is nagyon nem jól érezte magát. Átment a családi orvoshoz aki miután megmérte a vérnyomását és a pulzusát egy erős injekció után ágyba parancsolta mert azok a normálisnál sokkal nagyobbak voltak, különösen a pulzus. Holnap kell visszamenjen az orvosnőhöz.... Imádkozzatok érette is.