2010. augusztus 5., csütörtök

Táborozás Élim forrásai és pálmafái mellett

Július 28. - augusztus 4. között több mint 60 fiatallal Tuszán (Krasznától 18 km-re, közel a Berettyó forrásához) táboroztunk. Nagyobb részük Krasznáról jött, de voltak Kémerről, Koltóról, Krasznahorvátról és Zilahról is. A szervezés oroszlánrészét Vincze Vicus a krasznai ifjúság egyik vezetője (civilben üzletvezető) vállalta fel, amiért az Úr jutalmazza meg gazdagon. 



Örömömre szolgált, hogy családommal együtt vehettem részt ezen a táborozási héten. Ezt csak fokozta, hogy ennek a hétnek egy részét kedves szolgatársammal, barátommal Pardi Félix kémeri lelkipásztorral és családjával illetve Dimény Miklós testvérrel és családjával tölthettük, akikkel együtt végeztük az előadásokat és az igei szolgálatokat. 



Minden reggel még az ébresztő előtt találkoztunk a csoportvezetőkkel, akikkel együtt imádkoztunk és beszéltük meg a napi teendőket, tanulságokat A reggeli után a délelőtti alkalmakon közös áhítattal, majd egy sorozattal fojtattuk a Kapcsolatok témájában. Kapcsolatom: Istennel, Magammal, A gyülekezettel, A másik nemmel, Családtagjaimmal, Feletteseimmel és A világgal.


Előadásra készülve énekelünk

Ezek után hét csoportban beszélgetésre került sor az elhangzott előadás illetve téma kapcsán. Ezután sporttevékenységek következtek. 



Ez a pálya a szabadidőben mindig foglalt volt

A finom ebéd után, amit három krasznai ügyes szakács nőtestvér készített el nekünk a beosztott szolgálatos csoport segítségével, további sporttevékenységekre, túrákra került sor. 


Kraszna legügyesebb szakácsai



Ping pong


Fáradt túrázók a hegy illetve a kocsi tetején

A vacsora után minden este evangélizációs alkalmakkal fejeztük be a napot, amit Isten estéről estére gazdagon megáldott. 



Ilyenkor az igeszolgálat előtt a frissen megtértek bizonyságtételét, a szolgáló csoportok részéről jeleneteket, ének és zeneszámokat, stb. hallgathattunk. 


Egyik megtérő (Püsök Bernadett) bizonyságtétele

Minden este voltak személyes vagy csoportos beszélgetések, imádkozások, ahol őszinte bűnbánattal való döntések is történtek, amiért az Úré a dicsőség. (Voltak olyanok is, akik az előadás utáni csoportbeszélgetés alatt tértek meg.) 
Egyik délután a feleségemmel és Pardi Félix testvéremmel meglátogattuk a hozzánk alig 6 km-re levő Hóreb tábort, ahol több kedves az érszőllősi körzethez tartozó testvérrel, rokonnal is találkozhattunk, akik szintén táborozni jöttek erre a gyönyörű vidékre.


"Tábornokok" találkozója a Hóreben

Közben mivel 1.-je I. vasárnap volt hazajöttem Krasznára, ahol az előírt igék alapján szolgáltam. Már este vissza is mentem a táborba. 
Kedd délutánra meghívtuk a Hóreben táborozó fiatalokat hozzánk. Délután az eső ellenére komoly futball meccset vívott egymás ellen a krasznai és az érszőlősi illetve kémeri csapat. Ezután együtt ültünk előbb a vacsorához majd az ige asztalához, amikor Veress Efraim lp. testvérem szolgált Isten igéjéből. Erre az alkalomra többen a kémeri és krasznai fiatalok szülei illetve rokonai és ismerősei közül is feljöttek.



Férfikari szolgálat kedd este

Ügyes zenészeink és csoportvezetőink voltak ezen a héten. A konyhán szolgáló csoportok is szorgalmasan végezték feladatukat. Nem egy alkalommal volt, hogy énekelve mosogattak.
Az ördög irigykedve figyelte ami a táborban történt és volt, hogy megpróbált elkeseríteni bennünket, amit imádkozva az Úr elé tártunk és végül Isten még azokból is jót hozott ki. Az övé a dicsőség ezért is!
Ezeken a napokon Élim forrásai és pálmafái mellett időztünk, ahol minden fáradság ellenére az Úr felüdített bennünket lelkünkben. Kellemes meglepetés volt a hét végén azt hallani több fiataltól is, hogy ők egyáltalán nem vágynak haza és kérték, hogy maradjunk még legalább néhány napot. Ez juttatta eszembe azt az esetet mikor az 5000 megvendégelése után Jézusnak kényszerítenie kellett a tanítványokat, hogy hajóba szállva haza menjenek. Tudom, hogy Jézus tanítványai ma is talékoznak szembe széllel, a tenger háborgásával, amelyek között ugyanakkor számíthatunk Jézus jelenlétére, segítségére és megtartására ha erre igényt tartunk. Kívánom, hogy Isten tartsa meg és nevelje azokat akik most tették meg a lelki élet első lépéseit. Feladatunk bátorítani, segíteni, figyelmeztetni, inteni és vigasztalni őket, hogy velünk együtt mind célba érkezhessenek. Minden áldásért, segítségért amit elsősorban Istentől, aztán  a testvérektől kaptunk, az Úré legyen a hála és a dicsőség!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon aldasos tabor volt, nagyon tetszett! MEg legyen sok sok ien tabor~~!!!!