2010. február 4., csütörtök

Boldog nép az melynek Istene az Úr

Az elmúlt hetekben felénk nagy hidegek voltak. Volt olyan éjszaka is amikor - 30 C fok alá sülyedt a hőmérő higganyszála. A meteorológusok szerint utoljára 1985-ben volt ilyen hideg erre felé, amire én is jól emlékszem, mivel annak az évnek a márciusába rukkoltam be a sepsiszentgyörgyi hegyivadász alakulathoz. Olyan hideg volt egész márciusban, hogy a hó csak április elején olvadt el egészen. A mostani hideg, a meleg lakásba egészen jól viselhető. Valószínű, hogy a számla megugrik majd mivel volt, hogy éjjel szinte állandóan ment a kazán.
Az elmúlt hetekben újból gond volt a kocsimmal. A szervópompa mondta fel a szolgálatot. Hála az Úrnak Isten ebben is gondoskodott rólunk. Rákosi Árpád testvéremék Németországba voltak a sógoránál, ifj. Bertalan Péter testvéréknél akinek a közbenjárásával egy ottani bontóból megvették a hiányzó alkatrészt, úgyhogy most ez megoldódott. Hétfőn reggel cserélte le a szerelő, ami után igyekeztem a Hargitán szervezett lelkimunkás családok közösségápoló napjaira. A családom három tagját Veress Bálint testvérék elvitték előre, hogy legalább ők ne hiányozzanak a délelőtti programról. Az Úr kegyelméből délre én is odaértem, ahol a képen látható gyönyörű táj illetve látvány fogadott.


Ezen a két napon a következő program szerint örültünk az Úrral és az egymással való közösségnek.
Hétfőn, a közös áhítat alkalmával Bertalan Péter ny. lp. és Kelemen Sándor besztercei lp. buzdítottak imára. Ezt követően Novák Zsolt gyergyói missziómunkás tartott előadást a szolgálatra való elhívás témájában, amiből egy keveset még én is elkaptam. Az ebéd után 4,oo órától kihasználva az időt és az alkalmat a Missziókerület elöljárói találkoztunk. Öt órától a férfiak, a nők, a fiatalok és a gyermekek külön voltak együtt. A férfiaknál felvetettem azt, hogy aki akarja elmondhatja a szolgálatra való elhívása történetét, amit többektől is jó volt hallani. Majd a 2Pt 1,10 alapján arról beszélgettünk, hogyan erősíthetjük elhívatásunkat illetve annak tudatát az életünkben. A nőknél a feleségem, a fiataloknál Győrfi Tóbiás, míg a gyerekeknél János Mónika vezették a foglalkozást. A vacsora után János Csaba kovásznai lp. szolgált igehirdetéssel.

Közös éneklés hétfő este

A szobákban ahol el voltunk szállásolva jó meleg volt, ami nagyon jól esett.
Kedden reggel Dóczi György és Cséki Barna tartották az áhítatot, majd Borzási Gyula tv. előadását hallgattuk meg, szintén az elhívással kapcsolatosan, ami után Kelemen Sándor marosi lp. vezetett fórumbeszélgetést a téma alapján. Délután újból csoportokba folytatódott a beszélgetés, amit most a férfiaknál ifj. Veress Ernő, a nőknél a feleségem, a fiataloknál Kelemen Sándor és Napsugár, a gyerekeknél pedig Veress Teréz vezettek.
Végül Tőtős János tv. mondott "zárószavakat" és imával fejezte be az alkalmat.

A jelenlevők

Nagyon hálás vagyok az eltelt két nap áldásaiért, a támogatókért és mindazért amit az Úrtól kaptam ezeken az alkalmakon. Voltak dolgok amire Isten rávilágított az életemben, amit meg kellett valljak és bocsánatot kaptam rájuk, megújított. Jók voltak az előadások, a csoportos és személyes beszélgetések, amikor közösségbe lehettem testvéreimmel, szolgatársaimmal. Megerősödtem az elhívásomban amit Istentől sok évvel ezelőtt kaptam. Hála az Úrnak érte!
Hazafelé jövet egy rövid időre bementünk Lázár Ede testvérék, akikkel szintén jó volt együtt beszélgetni egy keveset, majd imádkozva kérni Isten kegyelmét és vezetését úgy a személyes mint a gyülekezet életére, jövőjére nézve. Az Úr hallgassa meg imádságainkat és mindenben legyen meg az Ő akarata!
A címben említett ige igaz minden körülmények között, úgy a próbák, mint az áldások idején is!

Nincsenek megjegyzések: