Az influenza margójára...

Sajnálattal olvasom és látom, (a körzet gyülekezeteiben is) hogy az ünnepek alatt és után hány embert vert le lábáról az influenza. Kívánok mindeniknek (Efraim, Ernő tv. és Annuska néni, ...) mihamarabbi gyógyulást!!!
Azt tapasztaltam, hogy ezt testileg el lehet kerülni, jobban odafigyelve a réteges táplálkozásra, a testi mozgásra, kicsivel nagyobb óvatosságra, aminek hiánya miatt nagyon hamar legyengül az ember testi immun illetve védekező rendszere. Nem úgy írom erről mint akinek minden esetben sikerült volna ez, de az elmúlt szezonban próbáltam jobban odafigyelni erre és higgyétek el nem volt hiábavaló. Tudom, hogy a lelki munkások esete különbözik másokétól, mivel van az a szép és jó gyakorlatunk, hogy az istentiszteletek alkalmainak végén az ajtónál kezet fogunk és néhány szót váltunk a testvérekkel, amely esetben szinte elkerülhetetlen a "barátságos" vírusok felszedése. A múlt héten Mikóújfaluban meglátogattam azt a családot akik 2007. decemberében merítkeztek be és őket is keményen megtámadta az influenza annyira, hogy több mint egy hétig ágyban feküdtek erős láz és csúnya köhögés kíséretében. Előbb gondba voltam, bemenjek e hozzájuk, végül vettem a bátorságot és megtettem. Sokáig nem felejtem el a Noémi (15 éves) imáját, amiben többek között a következőt mondta: ... Úr Jézus! Köszönöm, hogy így betegen is szeretsz minket... Köszönjük a látogatást! ... Kérlek őrizd meg Zoltán testvért, hogy ne kapja el tőlünk ezt a csúnya vírust! ... Isten meghallgatta imádságát, hála érte az Úrnak! Megértettem, hogy alkalomadtán nekünk is lehet ezt kérni, mert az Úr meghallgat(hat).

Ennek kapcsán azon gondolkoztam, hogy hány és hány esetben támadnak meg bennünket hívőket is úgynevezett "láthatatlan vírusok" amelyeket sok esetben csak akkor veszünk észre mikor már lelkileg "padlón" vagyunk. Ezért Isten gyermekeinek talán jobban oda kellene figyeljenek arra, hogyan és mivel táplálják lelküket, mit olvasnak és néznek, milyen "társaságba" fordulnak meg, kik a barátai, mert azokat a lelkünket megerőtlenítő, ártalmatlannak tűnő dolgokat a legtöbb esetben így szed(het)jük fel, ami aztán szemlátomást fog terjedni környezetünkben, családunkban és gyülekezetünkben, mint az influenza vírus vagy Pál szerint mint a rák fekély. (2Tim. 2,16-18) Ezekre és az ehhez hasonló dolgokra való nagyobb odafigyeléssel elkerülhető lenne az egyéni és gyülekezeti életünket érintő lelki természetű gondok és bajok nagy, vagy legalábbis egy része.

Nekem nagy szükségem van arra, hogy tőlem telhetően maximálisan óvakodjak és vigyázzak ezekre és minden igyekezetemmel azon legyek, hogy hatalmasan megerősödjek a belső emberben a Lélek által (Ef. 3,16), hogy ne tehessenek kárt bennem a levegőben levő láthatatlan, ugyanakkor nagyon veszélyes hatalmasságok (Ef. 6,12), akikkel szellemileg felkészülten harcolva, az Úr oltalma és segítsége folytán győztes lehetek!