2008. február 15., péntek

Csütörtökön Székelykereszttúrra voltam hivatalos evangélizációs alkalomra, ahova magammal vittem családomat is. Mikor odaértünk a szépen megtelt imateremben Novák Zsolt testvérem énekei mentek CD-ről. ifj. Veress Ernő tv. (a helyi lp.) miután imádkozott a Jer. 1-ből olvasott igét: "...mielőtt megalkottalak ismertelek..." ami után néhány bizonyságtételt hallgattunk meg helyiek és vendégek részéről. Alapigeként a Lk. 7,11-17 igéket olvastam, ahol a naini ifjú feltámadásáról van szó. Az alkalom végén két személy maradt vissza, hogy Jézusnak adják az életüket. Jó volt hallani őszinte és töredelmes imájukat, akik hangosan most imádkoztak életükben először. Az Úr áldja meg őket a bűnbánat és a bűnocsánat áldásával, adjon nekik új életet és tartsa meg mindegyiket az Ő kegyelmében.
Ezután meglátogattuk öcséméket (Kiss Józsi és Márta) ahol a finom vacsi mellett úgy a gyerekek, mint mi is jól elbeszélgettünk, majd imádkoztunk. Éjjel 1,30 körül értünk haza, ahol hideg lakás fogadott, mivel a hőszabályzó ellemei felmondták a szolgálatot. Hamar elmenetem az egyik NON STOP-ba és vettem négy darabot, helyére tettem, így mire lefeküdtünk szinte be is melegedett a lakás.
Ma pénteken többnyire a következő alkalmak szolgálataira készültem. Napközben gyengén havazgatott nálunk, ami estére a NEMERE (Crivat) következtében hóviharrá fokozódott. Csernátonba menet annyira erősen havazott és helyenként olyan hófúvások voltak, hogy egyiktől másiktól megijedtem. Azon gondolkodtam visszafordulok. Szinte meg is bántam, hogy nem tettem, mert hazafelé az út több mint 1,5 órát tartott, ami normál körülmények között 20 - 25 perces út. De az Úr velem volt és mindamellett, hogy a vihar és a látási viszonyok miatt csak ketessel tudtam haladni és négy ízben meg kellett álljak letakarítani az ablaktörlőt, békességben hazaértem családomhoz. Hála érte Istennek!

Nincsenek megjegyzések: