Szerdán du 4 órától Márkosfalván, 6 órától Kézdivásárhelyen, míg csütörtök este 6 órától Sepsiszentgyörgyön voltam bibliaórán, ahol az És. 7,1-14 verseivel foglalkoztunk. Mind a három helyen nagyon jó alkalmaink voltak. Éreztük az Úr jelenlétét aki Juda, különösen Akház történetéből tanított bízni ígéreteiben, hinni Benne és engedelmeskedni az Ő szavának.
Szerdán és csütörötkön napközben a mindenapi munkák mellett az Ifi Konfi szervezésével voltam elfoglalva. Leveleket irtam, a programtervezeten dolgoztam és imádkoztam azokért a fiatalokért aki majd eljönnek, a meghívott előadókért, a zenészekért, a programért, stb.
Csütörtök este a fiatalok egy részével egyeztettük a programot és ahol szükséges volt változtattunk rajta.
Pénteken de időt szántam az Eszter leányommal való beszélgetésre és imádkozásra. Sámuel fiammal is sikerült egy kicsit beszélgetni. Nagyon örülök annak, hogy nyíltan megosztják velem harcaikat, kisértéseiket, nehézségeiket. Felejthetetlen élmények számomra azok a pillanatok amikor együtt imádkozhatunk az áttárgyalt problémákért. Szeretném ha ez a kapcsolat velük egyre inkább mélyűlne és tudnék segíteni nekik a lelki életük fejlődésében is.
Du 2,00 órakor Kászonimpérbe indultam, az ottani több mint 20 éve bezárt imaházat megnézni. A megbeszélés szerint felvettem Veress Bálint testvért Kézdiről és Impérbe találkoztam Csíkból Lázár Ede és Marton Róbert testvéreimmel. Egy ott élő fiatalember (aki több ízben is javítgatott az omladozó imaház épületén) elvezetett és bevitt a beázott és vastagon pókhálós imaházba, ahol szinte elsírtam magam, arra gondolva, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ott egy kb. 40 tagú élő gyülekezet volt. Nehémiáshoz hasonlóan körbejártuk az épületet kivül belül, és megpróbáltuk felmérni a tennivalókat. Nagyon jólesett testvéreim lelkes hozzállása azokhoz a tennivalókhoz amire ott szükség lesz.
Megegyezünk, hogy sorjába vesszük a dolgokat:
1. Utánnanézünk és tisztázzuk az imaház jogi státuszát, vagyis azt, hogy hivatalosan kinek a nevén szerepel, mivel erről többen többféleképpen vélekednek.
2. Miután ez rendbe van, szeretnénk kijavítani mindenekelőtt a tetőt, amit az idő eléggé megrongált, majd belülről annyira rendbe tenni, hogy összejövetelekre is alkamas legyen.
3. Beindítani a havonként min. 2 összejöveteli alkalmat a csíki, a kézdi esetleg a csernátoni testvérek segítségével.
Mielőtt eljöttünk volna imádkoztunk; megkértük a ház Urát, hogy legyen segítségül nekünk a tervezett dolgokban és tegye lehetővé az ott hírdetett élő IGE következtében, hogy arról a helyről minnél hamarabb bűneiktől megszabadult lelkek imája és dicsőítő éneke száljon az ég felé.
Este Csernátonban ifjúságin voltam ahol 6 fiatallal az Istenbe vetett élő hitről, osztatlan bizalomról és a szavának való engedelmességről beszélgettünk, majd imádkoztunk.
Hazafele jövet még mindig az Impérben látottak hatása alatt Salamon imádsága forgott és visszhangzott a szívemben:
"Vajjon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? Ímé az ég, és az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbbé e ház...
De tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére, óh Uram, én Istenem, hogy meghalljad a dicséretet és az imádságot, a melylyel a te szolgád könyörög előtted e mai napon;
Hogy a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal, e helyre, a mely felől azt mondottad: Ott lészen az én nevem; hallgasd meg ez imádságot, a melylyel könyörög a te szolgád e helyen.
És hallgasd meg a te szolgádnak és a te népednek, az Izráelnek könyörgését, a kik imádkozándanak e helyen; hallgasd meg lakhelyedből, a mennyekből, és meghallgatván légy kegyelmes!" 1Kir. 8,27-30
Akinek szívügye ez a munka, kérjük imádkozzon értünk.
2007. október 26., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése