Isten kegyelme folytán újból a gép előtt ülhetek és megpróbálom röviden leírni az elmúlt majdnem két hét eseményeit, mindamellett, hogy feleségem bejegyzéseiből már értesültetek azok egy részéről.
Ahogy utolsó bejegyzésemben már említettem, kedden, május 5.-én este Udvarhelyre utaztam. A Hargita Keresztyén Központban megálltam egy rövid időre, ahol kb. fél órányi idő alatt többször is imádkoztak az előttem álló műtétért Borzási Gyula és id. Veress Ernő testvérek. Udvarhelyen Boros Róbert testvéremék vártak éjszakára, akikkel szintén jó volt az Úr kezébe tenni a következő napokat. Szerdán, május 6.-án reggel István József elöljáró testvér vitt a kórházba (ő itt dolgozik), úgyhogy 8,oo órakor már el is foglaltam helyemet a sebészeti osztály egyik kétágyas nagyon szépen felszerelt kórtermében. Ezen a napon elvégezték a még szükséges kivizsgálásokat és előkészületeket, ami után a sebész főorvos közölte, hogy másnap reggel én leszek az első akit műteni fog. Itt röviden megjegyzem, hogy az említett orvos dr. Rend Dezső Csaba, Rend Jenő margittai (ha nem tévedek PhD atomfizikus mérnök) volt lelki barátom és testvérem bátyja. Csütörtökön, május 7.-én reggel 8,oo órakor bevittek a műtőbe ahol egy kedves igeverssel a szívembe feküdtem a műtő asztalra. Mindaz aki az Úrnak nevét segítségül hívja megtartatik. (Csel. 2,21) Laparoszkóp (lézer) segítségével távolították el a pattanásig feszült és begyulladt epét, ami tele volt sárral és kövekkel. A műtős nővérek szerint az ébredésnél a Zsolt. 103, 1-3 verseit ismételgettem. Áldjad én lelkem az Urat és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet és meggyógyítja minden betegségedet. Miután visszavittek a kórterembe, nemsokára megérkezett a feleségem és István József testvérem is. Ez a nap elég nehezen telt, mivel az altatás következtében jelentkező hányinger és csuklás keményen megdolgozott. Mivel feleségem nem maradhatott éjszakára mellettem, kedves idős szobatársam (egy nyugdíjas udvarhelyi agrármérnök, Bodó Géza) jelentett nagy segítséget. Már aznap délután felültem az ágyszélére, majd este már körbejártam a szobát is. Péntek, május 8.-a az erősödés jegyében telt el, amikor még perfúzió alatt tartottak és antibiotikumot is kaptam. Ugyanakkor ezen a napon már egy kevés teát és gyenge ételt is fogyaszthattam. Délután több látogatóm is volt: Simon András lp., Kiss József (öcsém) a leányaival, majd este István József testvéremmel az Ifi Konfira érkező Sámuel fiam is bejött hozzám. Szombaton, május 9.-én az Ifi Konfin résztvevő lelkimunkások közül Novák Zsolt, Győrfi Tóbiás, Szabó László, János Csaba és Boros Róbert testvéreim és kollégáim is bejöttek hozzám, ami nagyon jól esett a lelkemnek is. Vasárnap, május 10.-én kellemes meglepetést okoztak a csernátoni fiatalok és Kui Bálint a feleségével akik a konfiról hazafelé menet látogattak meg. Így egészen jól teltek a napok és testvéreim imádságaira hamarabb is kezdtem erősödni. Ugyanakkor rengetegen hívtak telefonon nemcsak a körzet gyülekezeteiből való testvérek, hanem a sok kedves lelki testvér és ismerős is. Az Úr áldja meg őket! A lábadozás ideje alatt több alkalmam is nyillott a bizonyságtételre az orvos(ok)nak, szobatársamnak, nővéreknek, betegeknek, stb. Ugyanakkor e műtét által az Úr tanított, tisztított és formált lelkileg is, amiért nagyon hálás vagyok Neki. (Erre még visszatérek.) A következő napok sem voltak egyhangúak és nagyon hamar elteltek. Kedden, május 12.-én a feleségem és a sógornőm is meglátogattak. Szerdán, május 13.-án Boros Róbert lp. és öcsém újból meglátogattak akikkel szintén jól esett hálát adni mennyei Atyámnak az Ő megtartó és gyógyító kegyelméért. Csütörtökön, május 14.-én kiengedtek úgyhogy hazajöttem szerető családom körébe akik után én is nagyon vágytam már. Azóta egyre jobban erősödök és napról napra épülök. Ugyanakkor az orvos tanácsára kb. három hétig vigyáznom kell mert esztétikailag ugyan kicsi a műtét látható része (négy db. 1-2 öltéses lyuk) de belül egy szervet távolítottak el. Komoly diétás étrendre és napi többszöri pihenésre van még szükségem.
Ha a végén is, de nem utolsósorban szeretnék megköszönni minden érettem mondott imádságot és könyörgést mindazoknak akik ezt tettétek. Külön hálás vagyok az Úrnak István József elöljáró testvéremért és barátomért aki a kórház alkalmazottjaként naponta többször is meglátogatott. Utólag több olyan bel és külföldi testvér imádságáról is értesültem akikről nem is gondoltam volna, hogy még emlékeznek reám. Az Úr áldjon meg minden látogatómat, akik személyesen, telefonon vagy imádságaikkal kerestek fel. Munkátok nem volt hiábavaló! Mindezeket az Úr Jézus Krisztus nevében KÖSZÖNÖM!
Ahogy utolsó bejegyzésemben már említettem, kedden, május 5.-én este Udvarhelyre utaztam. A Hargita Keresztyén Központban megálltam egy rövid időre, ahol kb. fél órányi idő alatt többször is imádkoztak az előttem álló műtétért Borzási Gyula és id. Veress Ernő testvérek. Udvarhelyen Boros Róbert testvéremék vártak éjszakára, akikkel szintén jó volt az Úr kezébe tenni a következő napokat. Szerdán, május 6.-án reggel István József elöljáró testvér vitt a kórházba (ő itt dolgozik), úgyhogy 8,oo órakor már el is foglaltam helyemet a sebészeti osztály egyik kétágyas nagyon szépen felszerelt kórtermében. Ezen a napon elvégezték a még szükséges kivizsgálásokat és előkészületeket, ami után a sebész főorvos közölte, hogy másnap reggel én leszek az első akit műteni fog. Itt röviden megjegyzem, hogy az említett orvos dr. Rend Dezső Csaba, Rend Jenő margittai (ha nem tévedek PhD atomfizikus mérnök) volt lelki barátom és testvérem bátyja. Csütörtökön, május 7.-én reggel 8,oo órakor bevittek a műtőbe ahol egy kedves igeverssel a szívembe feküdtem a műtő asztalra. Mindaz aki az Úrnak nevét segítségül hívja megtartatik. (Csel. 2,21) Laparoszkóp (lézer) segítségével távolították el a pattanásig feszült és begyulladt epét, ami tele volt sárral és kövekkel. A műtős nővérek szerint az ébredésnél a Zsolt. 103, 1-3 verseit ismételgettem. Áldjad én lelkem az Urat és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet és meggyógyítja minden betegségedet. Miután visszavittek a kórterembe, nemsokára megérkezett a feleségem és István József testvérem is. Ez a nap elég nehezen telt, mivel az altatás következtében jelentkező hányinger és csuklás keményen megdolgozott. Mivel feleségem nem maradhatott éjszakára mellettem, kedves idős szobatársam (egy nyugdíjas udvarhelyi agrármérnök, Bodó Géza) jelentett nagy segítséget. Már aznap délután felültem az ágyszélére, majd este már körbejártam a szobát is. Péntek, május 8.-a az erősödés jegyében telt el, amikor még perfúzió alatt tartottak és antibiotikumot is kaptam. Ugyanakkor ezen a napon már egy kevés teát és gyenge ételt is fogyaszthattam. Délután több látogatóm is volt: Simon András lp., Kiss József (öcsém) a leányaival, majd este István József testvéremmel az Ifi Konfira érkező Sámuel fiam is bejött hozzám. Szombaton, május 9.-én az Ifi Konfin résztvevő lelkimunkások közül Novák Zsolt, Győrfi Tóbiás, Szabó László, János Csaba és Boros Róbert testvéreim és kollégáim is bejöttek hozzám, ami nagyon jól esett a lelkemnek is. Vasárnap, május 10.-én kellemes meglepetést okoztak a csernátoni fiatalok és Kui Bálint a feleségével akik a konfiról hazafelé menet látogattak meg. Így egészen jól teltek a napok és testvéreim imádságaira hamarabb is kezdtem erősödni. Ugyanakkor rengetegen hívtak telefonon nemcsak a körzet gyülekezeteiből való testvérek, hanem a sok kedves lelki testvér és ismerős is. Az Úr áldja meg őket! A lábadozás ideje alatt több alkalmam is nyillott a bizonyságtételre az orvos(ok)nak, szobatársamnak, nővéreknek, betegeknek, stb. Ugyanakkor e műtét által az Úr tanított, tisztított és formált lelkileg is, amiért nagyon hálás vagyok Neki. (Erre még visszatérek.) A következő napok sem voltak egyhangúak és nagyon hamar elteltek. Kedden, május 12.-én a feleségem és a sógornőm is meglátogattak. Szerdán, május 13.-án Boros Róbert lp. és öcsém újból meglátogattak akikkel szintén jól esett hálát adni mennyei Atyámnak az Ő megtartó és gyógyító kegyelméért. Csütörtökön, május 14.-én kiengedtek úgyhogy hazajöttem szerető családom körébe akik után én is nagyon vágytam már. Azóta egyre jobban erősödök és napról napra épülök. Ugyanakkor az orvos tanácsára kb. három hétig vigyáznom kell mert esztétikailag ugyan kicsi a műtét látható része (négy db. 1-2 öltéses lyuk) de belül egy szervet távolítottak el. Komoly diétás étrendre és napi többszöri pihenésre van még szükségem.
Ha a végén is, de nem utolsósorban szeretnék megköszönni minden érettem mondott imádságot és könyörgést mindazoknak akik ezt tettétek. Külön hálás vagyok az Úrnak István József elöljáró testvéremért és barátomért aki a kórház alkalmazottjaként naponta többször is meglátogatott. Utólag több olyan bel és külföldi testvér imádságáról is értesültem akikről nem is gondoltam volna, hogy még emlékeznek reám. Az Úr áldjon meg minden látogatómat, akik személyesen, telefonon vagy imádságaikkal kerestek fel. Munkátok nem volt hiábavaló! Mindezeket az Úr Jézus Krisztus nevében KÖSZÖNÖM!
2 megjegyzés:
Orom ezt olvasni.Tovabbi erosodest,s gyogyulast
...segitseged az Urtol jon,
s akik imadkoznak erted csak eszkozok...kivanunk tovabbi felerosodest Isten hatalmas erejebol a Halasz csalad
Megjegyzés küldése